HASZNOS TUDNIVALÓK
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
A fertőző betegségekről és a
megelőzésről
A fertőző betegségekről és a megelőzésről Évente rengeteg kutya és macska betegszik meg, és közülük sok el is pusztul olyan fertőző betegségek miatt, amelyeket vakcinázással tartósan meg lehetett volna előzni. A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a kutyák és macskák között. A nem oltott állatokra óriási veszély leselkedik, hogy megbetegszenek és elpusztulnak különböző fertőző betegségek következtében. Tény, hogy a fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményeit gyógykezeléssel már nem tudjuk megszüntetni. A felsorolt betegségek között egyik-másik gyógyíthatatlan (vagy az is lehet), mások csak súlyos költségek árán és gyakran bizonytalan eredménnyel kezelhetők. Mindenképpen kifizetődőbb tehát a rendszeres védőoltás, mint a megbetegedett állat jóval költségesebb kezelése, melynek vége sajnos nemritkán kedvencünk elvesztése. A kutya és macska vakcinázása a tulajdonos felelőssége, mivel az oltatlan állatok fertőzési forrást jelentenek a többiek számára is. Hogyan működik a vakcina (védőoltás)? A vakcinában található gyengített vagy elölt mikroorganizmus (vírus vagy baktérium) aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét és ezáltal a szervezetben védőanyagok, ellenanyagok képződését serkenti. Ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek ellen a kutyákat és a macskákat. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak. Nézzük meg, hogy milyen betegségek fenyegetik leginkább kutyáinkat. Ezek mindegyike olyan fertőző betegség, amely ellen lehet védőoltással védekezni, tehát megelőzhetők. 1. Parvovírusos bélgyulladás: Hazánkban ez a betegség az 1980-as évek elején jelentkezett először és gyorsan elterjedt az országban. Eleinte nem volt (nem lehetett) vakcina ellene, így nem sikerült gátat szabni a terjedésének. Sajnos óriási pusztításokat okozott a vírus, rengeteg kölyökkutya elpusztult. A mai napig a „parvo” számit a leggyakoribb és legrettegettebb fertőző betegségnek a kutyák között. E betegség esetén a fertőzés a beteg kutyával, vagy annak bélsarával történő érintkezés során terjed. A vírus több hónapig képes a környezetben levő bélsárban túlélni. Ez azt jelenti, hogy cipőnkkel és más tárgyakkal a lakásba is be tudjuk a veszélyes vírusokat vinni. Így azok a kutyák is fertőzésnek vannak kitéve, melyeket csak a lakásban tartunk és nem viszünk utcára. A betegség tünetei: nagymértékű levertség, láz, hányás majd véres – bűzös hasmenés, teljes étvágytalanság. A hányás – hasmenés következtében súlyos kiszáradás alakul ki. A betegség befolyásának súlyossága, kimenetele az életkortól függ. Különösen kölyök-, de gyakran növendék-korban rendkívül súlyos, gyakran halálos végű. A kutyák bármilyen életkorban fertőződhetnek, de felnőttek esetében enyhébb a lefolyás.
2. A coronavírusos bélgyulladás kórokozója a városi kutyapopulációban nagyon elterjedt. A „parvo”-nál leírtakhoz hasonló tünetekkel jár, általában enyhébb lefolyással, de ha a fertőződés parvovírussal egy időben történik, a kutya bélrendszere olyan súlyosan károsodik, hogy általában elpusztul. 3. Szopornyica: Szintén főleg a fiatal kutyák betegsége, de felnőtt korban is előfordul. A fertőződés a vírusok belélegzésével illetve fertőzött vizelet útján történik. Az úgynevezett hurutos szopornyica magas lázzal, bágyadtsággal, a szem és az orr gennyes váladékozásával, száraz köhögéssel, gyakran hasmenéssel jár. Később ezekhez idegrendszeri tünetek csatlakozhatnak görcsök, bénulások formájában, melyek gyógyíthatatlanok, s az állat elpusztulásához, vagy a tünetek életreszóló megmaradásához vezetnek (pl. szaglás elvesztése) 4. Fertőző májgyulladás: Nagyon ragályos vírusos megbetegedés. A betegség fertőzött kutyákkal való érintkezés útján terjed és súlyos májkárosodást okoz (sárgasággal jár), de a vírus a légzőszerveket is megbetegíti. A betegség olyan súlyos, hogy amikor megállapításra kerül, a kutya gyakorlatilag menthetetlen. A betegséget túlélt kutyák a vírust tünetmentesen hordozzák és így nagy veszélyt jelentenek a nem oltott kutyákra. Ezért nagyon fontos a védőoltás, hiszen az segíti a vírus elterjedésének csökkenését a kutyapopulációban. 5. Leptospirosis: Olyan baktérium okozta megbetegedés, amely elsődlegesen a májat és a veséket károsítja. A betegség a fertőzött kutyák vizeletével történő érintkezés során terjed, például fák törzsén, lámpaoszlopon maradt vizelettel. Súlyos esetben elpusztulással jár, vagy súlyos vesekárosodás marad vissza, amely következményeként az állat később szintén elpusztul. A leptospirosis az emberre is nagyon veszélyes, ezért igen fontos, hogy a kutyánkat védőoltással védjük a fertőzés ellen. 6. Kennel köhögés: Akkor jelentkezik, amikor több kutya van együtt, például tenyésztés, kiállítások esetében. A köhögéssel járó légúti tünetek kialakításában számos kórokozó vesz részt, leggyakrabban a parainfluenza vírus, adenovírusok és a szopornyica vírusa is. A fertőződés száraz, erős köhögéssel és orrfolyással indul, azonban a korképet egyéb kórokozók súlyosbíthatják. Súlyos esetekben tüdőgyulladás alakul ki és beavatkozás hiányában az állatok elhullanak. Védőoltással kutyánkat a betegségtől megóvhatjuk. 7. Veszettség: A veszettség közismert fertőző betegség, sokan mégis elhanyagolják állataik veszettség elleni oltását, pedig ezt jogszabály (41/1997 (V. 28.) FVM rendelet) is előírja kutyák esetében. A rókák csalétkes immunizálása úgy tűnik eredményes módszer a betegség elleni védekezésben, de azért még mindig veszélyt jelent a vírus ránk és állatainkra nézve is. A veszettség gyógyíthatatlan betegség, emberben is. A fertőzött állat nyálával terjed, általában harapás, marás útján. Ezért a macskák még nagyobb veszélyt jelentenek, hiszen jóval nagyobb eséllyel ejtenek veszélyes, fejhez közeli sérüléseket mint a kutyák, illetve csavargó életmódjuk miatt könnyebben összeszedik a betegséget okozó vírust. Így a kijáró macskák vakcinázása is nagyon fontos, amellett hogy arra jogszabály nem kötelezi az állattartót. Nagyon fontos, ha szokatlanul viselkedő rókát, vagy más vadon élő állatot látunk, ne próbáljuk meg például a „szelíd” rókát megsimogatni, hanem haladéktalanul jelentsük az állategészségügyi hatóságnak! A kölyökkutya alapimmunitásának létrehozásához 6-8 hetes kortól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kell kapnia, hiszen az anyától a tejjel felvett ellenanyagok szintje egyre csökken. Ezek a védőoltások a kölyköknél csak akkor hatékonyak, ha megismétlésre kerülnek, hogy a szervezet memóriasejtjei jól rögzítsék a kapott információt. Amíg valamennyi „kölyökoltást” meg nem kap kedvencünk, kockázatos utcára mennie, valamint más kutyákkal találkoznia. A kölyök állatok alapoltásokkal szerzett védettsége nem tart egész életükön át. A védőoltásokat évente egyszer ismételni kell, ezek emlékeztetik, felfrissítik a kutya immunrendszerét. Javasolt oltási protokoll: 6-8 hét parvovírus elleni oltás 10 hét kombinált oltás 12 hét parvovírus elleni oltás 14 hét kombinált oltás 16 hét veszettség oltás
A macskák fertőző betegségeiről: 1. Fertőző gyomor- és bélgyulladás: (panleucopenia) A macskák legveszélyesebb fertőző betegsége. Főként a választási kor körül, kölyökmacskákban okoz súlyos veszteséget. A tünetek hirtelen, súlyos formában jelentkeznek: magas láz, teljes levertség, a betegek nem esznek, nem isznak, hányás, majd hasmenés jelentkezik, ezek következtében pedig kiszáradás. Gyakran jár elhullással. Védőoltással a betegség megelőzhető. 2. Légzőszervi fertőzések: Kialakulásában több vírus is részt vehet. A betegség „macskanátha” néven ment át a köztudatba. Tünetei: láz, levertség, étvágytalanság (utóbbi már csak azért is mert az orrhurut miatt csökken a szaglóérzék), nyelési nehézségek. A betegek tüsszögnek, köhögnek, orrnyílásukból és szemrésükből savós, később nyálkás-gennyes váladék szivárog, amely összetapasztja a szemhéjakat, elzárja az orrnyílásokat. Tüdőgyulladás is kialakulhat. Ez a betegség is elhullással járhat, vakcinával megelőzhető. 3. Fertőző hashártyagyulladás (FIP): Bármely életkorú macska fogékony iránta, de a fiatalabbak érzékenyebbek. Idült hashártya- és mellhártyagyulladás képében zajlik le. A hasüregben jelentős mennyiségű folyadék halmozódik fel, így a has körte alakúra tágul (nőstények esetében sokszor vemhességre gondolnak a gazdák), nehezített légzés is jellemző. Gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegség, mely ellen létezik vakcina (igaz, ennek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények). 4. Macskaleukózis: Többnyire két évesnél idősebb macskákban találkozhatunk ezzel a betegséggel. Daganatok alakulnak ki a nyirokszervekben, később fokozatos lesoványodás, majd elhullás következik be. Jelentősége még az is, hogy az immunrendszert jelentősen gyengíti, és ezzel hozzájárul más betegségek súlyosbodásához. Sajnos nem gyógyítható, de védőoltással megelőzhető.
Macskáknál – a kutyákhoz hasonlóan – kölyökkori, majd évente emlékeztető oltással tudunk védekezni valamennyi, itt tárgyalt fertőző betegség ellen. Javasolt oltási protokoll: 8-10 hét kombinált oltás 12 hét kombinált oltás 14 hét leukózis oltás 16 hét leukózis oltás 18 hét veszettség oltás
Mind a kutyák, mind a macskák esetében valamennyi fent említett betegség megelőzhető védőoltással. Tehát az egyetlen megoldás kutyánk, macskánk és családunk egészségének biztosításához a rendszeres védőoltások alkalmazása. Ez kölyökkorban ismételt ún. sorozatoltással, felnőtt korban évente emlékeztető oltással érhető el. Fontos, hogy csak teljesen egészséges, férgekkel nem fertőzött állat vakcinázható, ellenkező esetben kétséges hogy kialakul-e a megfelelő immunitás. Ezért oltás előtt egy alapos fizikális vizsgálattal ellenőrizzük kedvence egészségét. Természetesen bármelyik vakcina kérhető a rendelőben, örömmel segítünk kedvence oltási programjának helyes kialakításában! A kutyák és a macskák belső élősködői Magyarországon minden második kutya bélférgekkel fertőzött. A férgek nemcsak a kutyákra, de a velük élő emberre, legfőképpen a gyerekekre jelentenek állandó veszélyt. A féregfertőzöttség klinikai tünetei változatosak. Az általános betegségtünetek – bágyadtság, fénytelen és csapzott szőrzet – mellett a megnagyobbodott ún. „hordó-has”, vérszegénység, hányás, hasmenés, testtömegvesztés és a kondícióromlás említhető. A súlyos fertőzöttség az állat elhullásához is vezethet.
Milyen férgek fordulhatnak elő a kutyákban és a macskákban? Először is az orsóféreg. Szinte minden kölyökkutya fertőzöttnek tekinthető! Egyetlen nőstény orsósféreg 700 petével képes megfertőzni a férges kutya bélsarának minden egyes grammját. A féregpeték több éven keresztül fertőzőképesek maradhatnak a talajban. Az orsósférgek akár 18 cm-re is megnövő, spagettihez hasonlító élősködők. Gyakran okoznak hányást, hasmenést, vérszegénységet és életképesség – csökkenést. Súlyos esetben acetonszagú lehelet, izomgyengeség, fénytelen, borzolt szőr alakul ki. A fertőzött kutyakölykök a növekedésben visszamaradnak vagy bélelzáródásban el is pusztulhatnak. Másodszor: a kampósfejű férgek, melyek átlagosan 2 cm hosszúságúak, vérszegénységet és sötét színű bűzös hasmenést okozhatnak. Harmadszor: a rizsszemekből összefűzött láncra emlékeztető galandférgek, hosszúságuk néhány centimétertől több méteresig terjedhet. A fehér színű féregízek a bélsárban, illetve a végbélnyílás körül a szőrre tapadva jelzik az állat fertőzöttségét. Ezek a férgek kondícióromlást, vízszerű hasmenést vagy akár bélelzáródást is okozhatnak, emellett a gyakran észlelt „szánkázás” tünetének a hátterében is lehetnek. Valamennyi típusra jellemző, hogy a féregfertőzöttség gyengíti az állat immunrendszerét, és így fokozottan hajlamosít a fertőző betegségek kialakulására. Sajnos nemcsak a kifejlett férgek kártételével kell számolnunk. A szervezetben vándorló fonálféreg-lárvák különböző szervekbe – így a tüdőbe, májba, izomzatba, agyvelőbe – eljutva azok tartós károsodását okozhatják. Hogyan fertőződhetnek férgekkel a kutyák? Már az anyaméhben a magzatburkon keresztül fertőződhetnek orsósférgekkel, az anyatejen keresztül pedig orsósférgekkel és kampósfejű férgekkel a kutyakölykök. A kampósfejű férgek lárvái emellett a bőrön keresztül is bejuthatnak az állat (és az ember) szervezetébe. Leggyakrabban azonban a peték és a lárvák lenyelése révén fertőződnek a kutyák és az ember. A leggyakoribb galandféreg fajta emellett fertőzött bolha lenyelésével is kedvencünkbe juthat.
Macskák esetében annyi a különbség, hogy méhen belül nem, csak anyatejjel, szopáskor fertőződhetnek. Mind galandféreg, mind fonálféreg fertőzés forrása lehet az egér, mely gyakran hordoz fertőző lárvákat. Mint már az eddigiekből is kiderült, a kutyák-macskák bélférgei ránk, emberekre is veszélyt jelentenek. Külön kell beszélni a gyermekekről, ők ugyanis gyakran elfelejtkeznek a higiéniás rendszabályok betartásáról, piszkos kezüket a szájukba veszik és gyakran játszanak a kutya- és macskaürülékkel szennyezett homokozóban. Az esetek döntő többségében az ember (gyerek) peték vagy lárvák lenyelése révén fertőződik. A bélférgek petéi és lárvái szinte mindenütt megtalálhatók a környezetünkben, rendkívül hosszú ideig (több évig) fertőzőképesek maradnak a talajban. Ezért fontos rendszeresen, hatékony féreghajtó készítménnyel kezelni házi kedvenceinket. A rendszeres féregtelenítéssel nem csak az állatból távolítjuk el a férgeket, hanem megelőzhető a féregpeték feldúsulása a környezetben is. Milyen korban és milyen gyakorisággal féregtelenítsünk? Kutyákat már három hetes kor előtt kezelni kell a méhen belüli fertőződés lehetősége és annak gyakorisága miatt, lehetőleg 2 hetes korban (kiscicákat elég 3 hetes kortól, mert náluk méhen belül nem, csak szopáskor lehet fertőződés). Ezt követően 2 hetente kell kezelni a kutyákat és a macskákat még az elválasztás után is, 10-12 hetes korig. Később negyedévente, felnőtteket minimum félévente ajánlott féregteleníteni. Milyen szerrel végezzük a kezelést? Szopós korban pasztával, választás után tablettával lehet kezelni. Sok tulajdonos még mindig humán szereket használ, pedig ezek (Vermox, Decaris tabletta) csak félmegoldást jelentenek, mert nem hatnak minden féregtípusra. Széles hatásspektrumú féreghajtó szert lehetőleg állatorvosától szerezzen be, aki megfelelő segítséget nyújt a rendszeres féregtelenítés elvégzéséhez.
A féreghajtáson kívül mit tehet még, hogy megelőzze a parazitás (férges) fertőződés kialakulását? Figyeljen a megfelelő higiéniás rendszabályok betartására. Mosson kezet, miután állataival foglalkozott. Rendszeresen takarítsa össze a kutya- és a macska ürülékét az állatok tartózkodási helyén, hetente legalább két-három alkalommal, de legjobb ha naponta megteszi ezt. Takarítsa napi rendszerességgel a macskaalmot. Alaposan mossa meg a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt. Rendszeresen bolhátlanítsa állatait! A bolhák szétrágásával az állatok galandféreg petékkel fertőződhetnek. Ne engedje gyermekeit olyan helyen játszani, vagy mezítelen lábbal szaladgálni, amely kutya- vagy macskaürülékkel szennyezett. Ne igyon vizet patakból vagy más természetes vízfolyásból, amely állati ürülékkel szennyezett lehet! Tartsa tisztán állatait! Amennyire lehetséges fürdesse meg őket féregtelenítés után. A kutya és a macska bolhásságát a „kutyabolha” (Ctenocephalides canis) és a „macskabolha” (Ctenocephalides felis) okozza, de megtelepedhetnek rajtuk az ember bolhája (Pulex irritans) is. A macskabolha mindinkább háttérbe szorítja a kutyabolhát, így egyre gyakrabban fordul elő a kutyákban is. A bolhák az állaton töltik idejüket. Szaporodásuk intenzitására jellemző, hogy a nőstény bolha átlagosan napi 27 petét rak (ezeket az állatokra rakja, a további egyedfejlődés a környezetben történik). A bolhák 2-3 mm hosszú, sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Kártételük többszörös: vérszívással károsítják gazdáikat, kórokozók, valamint a galandférgesség terjesztői. A vérszívást erős viszkető érzés kíséri, ami az állatokat élénk vakarózásra készteti. Ezenkívül a bolhacsípés érzékennyé teheti a kutya-macska bőrét, s ez bolhaallergiás bőrgyulladás kialakulására vezethet: a bőr kipirul és pörkök keletkeznek. Ez különösen a nyakon gyakori. Az állatok vakaródzása a túlérzékeny bőr sérülésére vezet. Ez a leggyakoribb a háton és a faroktőnél. Súlyos esetben vérszegénység, lesoványodás alakulhat ki. Macskáknál a vakaródzás kevésbé kifejezett, de a fejen, nyakon, törzsön náluk is bőrgyulladásos pörkök jönnek létre. Ha bolhára vadászunk, elsősorban a faroktőnél keressük, de a mákszerű bolhaürülék is árulkodó nyom. A bolhaszezon általában májustól november elejéig tart (ez időjárás függő), de a nyári hónapokban szaporodnak el leginkább. A bolhák elleni sikeres védekezés alapvető feltétele, hogy valamennyi egy környezetben tartott állatot egyidejűleg kell kezelni. Elpusztításuk azonban nem elegendő csak az állaton, mivel ott a bolhapopuláció csupán 5%-a él kifejlett bolhaként. A többi 95% az állat környezetében, fekvőhelyén, a lakásban, a szőnyegben pete, lárva és báb fejlődési alakokként található. A környezetkezelés egyik módja az állat környezetének rendszeres porszívózása, de azt tudni kell, hogy a bolhapetéknek kb. a felét, a lárváinak kb. a negyedrészét lehet csak felszívni így. Fontos az állat leggyakoribb tartózkodási környezetében levő szövetek rendszeres mosása vagy cseréje, megfelelő bolhafésű használata, árnyékos, nedves részek megszüntetése a kertben, valamint más kutyák és macskák távoltartása. Sokféle bolhairtó szer van forgalomban. Ezekkel szemben jogos elvárás, hogy teljes testfelületen és hosszú ideig mutatkozzon a hatás, és hogy ártalmatlan legyen az állatra és a felhasználójára egyaránt. A fürdetés (bolhasampon) hatásos lehet, ha minimum 10 percig rajtahagyjuk az állaton. Inkább kutyákon jön szóba, a macskák nem kedvelik a fürdetést. A permetezés (spray) hátránya szintén az, hogy főleg a macskák, de a kutyák egy része is fél tőle. A bolhanyakörvek népszerűek, de a hatás és a hatástartósság nehezen ellenőrizhető, esetenként veszélyes lehet, ráadásul a kijáró macska felakaszthatja magát. A porozás hátránya, hogy ember és állat egyaránt belélegezheti és allergiás légzőszervi tünetek alakulhatnak ki. Hatásos és veszélytelen injekciós készítmény nem áll rendelkezésünkre. Csepegtető készítményekből több fajta is van, ezek kétségtelenül a legnépszerűbbek és a leghatásosabbak is. Előnyük a könnyű használat: otthon, állatorvos nélkül is kezelhető vele kedvencünk. A kezelés néhány másodpercig tart, nem okoz semmilyen stresszt, fájdalmat az állatnak, nincs szaga, ártalmatlan kutyára-macskára, emberre, nagytestű, hosszúszőrű kutyáknál is hatékony. A bolha elleni védekezés sikertelenségének oka lehet a nem megfelelő hatékonyságú szer megválasztásán kívül az is, hogy nem megfelelő a környezet kezelése (erről volt már szó), illetve ha más bolhaforrás van a környezetben (sün, tengerimalac). Mint említettem, galandférgességet terjeszthet a bolha, ezért célszerű a bolhátlanítást féreghajtással összekötni. Az ember vonatkozását illetően megemlítem, hogy a kutya-, illetve macskabolha megcsípheti az embert, de tartósan nem telepszik meg benne. Csak vérszívás céljából keresi fel az embert, ha ezzel végzett, már nincs keresnivalója rajta. Bolhairtószerek széles választékával várjuk rendelőnkben kedvencét, segítséget nyújtunk a számára megfelelő készítmény kiválasztásában.
A következő élősködő a rühatka, ami a rühösséget okozza. A rühösség jóval ritkább, mint a bolhásság. Szabad szemmel nem látható rühatkák okozzák. Tünetei: a bőr kipirul, majd gyulladt lesz, vaskos pörkök fedik, a szőrzet kihullik. Az állatok szünet nélkül vakaródznak és hamarosan lesoványodnak. Jellemzően a hason, mellkason, lábakon, könyökön, fülek széli részén, szemhéjakon, pofán alakulnak ki bőrelváltozások. Kedvenceinkkel való szoros kapcsolat esetén az emberre is átvándorolhatnak az atkák és hajlamosító tényezők esetén (ellenállóképesség csökkenése) erősen elszaporodhatnak, többé-kevésbé tartós klinikai rühösséget okozhatnak. A macska-rühösségre jellemző, hogy vaskos ráncokat vet a bőr, kötőhártya-gyulladás jön létre, néha zárt a szem. Különösen a perzsa macskákban gyakori. Külön említést érdemel a fülrühösség, amely a kutyák, és különösen a macskák külső hallójáratának gyulladását okozó rühatkák által jön létre. Fejrázás, fülvakarás, nyomásra érzékeny fül hívja fel rá a figyelmet. A fülben kávézaccszerű váladék, pörkök találhatók. Ez a betegség kellemetlen, makacs, de kezelhető. A macskák külső hallójárat (fül) gyulladásának felét, a kutyáknak 5-10%-át okozzák rühatkák.
Az atkáknak van egy másik fajtája amely szőrtüszőben élősködik, mely örökölhető betegséget okoz (demodicosis), családi halmozódás figyelhető meg. Az élősködővel az állatok már szopós korban fertőződhetnek. Az első tünetek az ajkakon, szemhéjon, orrháton, fülkagylóban, lábakon apró szőrhiányos területek formájában jelentkeznek. Súlyosabb esetben szabálytalan alakú összefüggő szőrhiányok alakulnak ki, pikkelyező göbök jönnek létre. Idült (elhúzódó) esetben a bőr jelentősen megvastagszik és elszíneződik. A tünetek már röviddel az elválasztás (szoptatás befejezése) után jelentkeznek. Az ellenállóképesség csökkenése (hiányos táplálkozás, férgesség, fertőző betegség, vitaminhiány, stb.) miatt az egész testen elterjedhetnek a bőrelváltozások. Bár főleg fiatal kutyák betegsége, 2 évesnél idősebbekben gennyesedő formája is létrejöhet: a szőrtüszőkben gennykeltő baktériumok szaporodnak el. Ez a változat lesoványodást és elhullást okozhat. A macskákon a szem körül vagy a nyakon alakulnak ki pikkelyező, ritkábban gennyesedő bőrelváltozások. A kiterjedt illetve elhúzódó szőrtüszőatka betegség végleges meggyógyítására alig van remény. A legtalálóbb, ha azt mondjuk, hogy kezelhető, de nem gyógyítható betegség.
Napjainkban kutyáink egyik legrettegettebb „ellenségévé” vált a kullancs, a leggyakoribb külső élősködők egyike. Veszélyük túltesz más külső élősködőkön, így a bolhán, a rühatkán, a szőrtüszőatkán és a tetűn.
A kullancsok száma folyamatosan, évről-évre nő, így az általuk okozott károk, veszélyek is sokasodnak. Nem csak az erdőben sétáltatott kutyák, vadászkutyák vannak veszélyben (természetesen ők fokozottan), de bármely kutya, amely a lakást elhagyja. Tehát a saját kertben is összeszedheti a kullancsot. Séta során a fűben, mezőn, legelőn és bárhol, ahol növényzettel találkozik a kutya, rámásznak a kullancsok. Érdemes, sőt nagyon ajánlott mindennap átvizsgálni kedvencünket. Rövid szőrű kutyák esetében persze könnyebb a dolgunk, hosszabb szőrűeknél emeljük meg, vagy simítsuk visszafelé a szőrt, így láthatóvá válnak a kullancsok. A kutya testén bárhol megtapadhatnak ezek az élősködők, de leginkább a fejen (száj környékén, szemhéjon, homlokon, füleken) és a nyakon. Eltávolításuk speciális kullancseltávolító csipesszel vagy kanálla történhet. A kutya bőréhez minél közelebb megfogjuk a kullancsot, és enyhe húzással-csavarással kivesszük. (Mindegy hogy milyen irányba csavarjuk.) Ha kellő nagyságot elért a kullancs (borsónyi, babszemnyi is lehet) puszta kézzel is megfoghatjuk, és csavaró-húzó mozdulattal kiemelhetjük a bőrből. Eltávolítás előtt ne kenjük be a kullancsot semmilyen szerrel, mert ettől fuldokolni kezd és beöklendezi esetleg fertőző tartalmát az állatba. A kiszedett rovart ne tapossuk el, mert a petéi így nem pusztulnak el, hanem tegyük alkoholba vagy égessük el. Milyen veszélyekkel járnak a kullancsok? A kullancsok egyrészt vért szívnak, másrészt betegséget okozó, fertőző anyagot olthatnak a kutyába. A vérszívás nem okoz nagy károkat, legfeljebb akkor, ha nagyszámú kullancs élősködik az állaton (a kifejlett nőstény kullancs saját testsúlyának több mint ötszázszorosának megfelelő vérmennyiséget tud szívni).
Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a kullancs által terjesztett fertőzések. Két fontos betegség a Lyme-kór és a babesiosis. A Lyme-kór (lyme-borreliosis) emberben is ismert fertőzés. A kullancscsípés helyén hetek, hónapok múlva helyi bőrgyulladás alakul ki. A koncentrikus körökből álló piros folt akár tenyérnyire is megnőhet, széli része élénkpiros, befelé halványul. A folyamat szerencsés esetben itt megáll, máskor azonban változatos tünetek jelentkezhetnek, mint például ízületgyulladás, visszatérő sántaság, makacs visszatérő láz, idegrendszeri tünetek, szívritmuszavarok. A betegség ugyan nehezen ismerhető fel, de az időben elkezdett antibiotikum-kúrával eredményesen kezelhető. A Lyme-kór nagyon ritkán macskákban is előfordulhat. A babesiosis tünetei hamarabb jelentkeznek, már 4-7 napos lappangási idő után bágyadtság, étvágytalanság lesz úrrá a kutyán, közepes-magas láz alakul ki, majd jelentkezik az ún. vérfestékvizelés, vagyis a vizelet borvöröses-kávébarnás elszíneződése, amely a vesék károsodására vezethető vissza. Kezeletlen esetekben később sárgaság, vérfogyottság (a nyálkahártyák sápadtsága, elhalványulása) alakul ki. Ez a betegség kezelés nélkül is halálos lehet, szövődményes esetekben kezelés ellenére is végződhet az állat elpusztulásával. A kutyák döntő többsége azonban meggyógyul, ha idejében felismerik és kezelik a betegséget. Szerencsére hatékony gyógyszer áll rendelkezésünkre.
A babesiosis bizonyos fajtákban (beagle, foxi), gyakoribb, másoknál (dobermann, yorkshire terrier) ritkább, de utóbbiak gazdái se hanyagolják el az odafigyelést és a védekezést. De hogyan lehet megelőzni ezeket a betegségeket? A Lyme-kór ellen kapható egy vakcina, amely 1 éves védettséget ad. A babesiosis ellen injekciós készítmény adható, amely 4-6 hetes védettséget jelent. Természetesen alapvető fontosságú a kullancsok irtása, ami nem éppen egyszerű feladat. Nagy nehézségekkel jár különösen akkor, ha a talaj- és meteorológiai viszonyok kedveznek az elszaporodásuknak. Erős szárazság általában csökkenti a számukat, miként a nagy hidegben is kevésbé találkozunk kullancsokkal. Elmondható azonban, hogy egész évben számolnunk kell ezekkel az igen kellemetlen és veszélyes élősködőkkel, így a védekezést nem lehet elég korán elkezdeni. Könnyen ráfizethet, aki a tavaszi melegeket megvárja a megelőző kezeléssel. A legtöbb kullanccsal egyébként júniusban-júliusban kell számolnunk, majd szeptemberben-októberben újabb emelkedés várható. Bizonyos kullancsriasztó hatásuk van a B-vitaminoknak, de ezek nem pótolják a kullancsriasztó-, illetve irtószereket. Sajnos a kereskedelmi forgalomban kapható irtószerek nagy része nem, vagy csak kevésbé hatékony a kullancsok ellen, így a bolhairtók jó része is. Vannak azonban hatásos szerek is: bizonyos nyakörvek, spray-k, valamint a legmodernebb, leghatékonyabb és legegyszerűbben alkalmazható cseppentős szerek. A kedvence számára legmegfelelőbb készítmény kiválasztásában természetesen szívesen segítünk, a rendelőben a kullancsirtószerek széles választékával várjuk pácienseinket. Bizonyos országokból hurcolható be a szívférgesség (latin nevén dirofilariosis), kórokozója élősködő, a szívféreg (Dirofilaria repens), mely a házi és vadon élő kutyafélékben, macskafélékben mint végleges gazdában élősködik. A szívférgesség olyan meleg és csapadékos országokban fordul elő, ahol bizonyos szúnyogok számára megfelelő élettér áll rendelkezésükre, vagyis bőséges a csapadék és az átlaghőmérséklet viszonylag magas. Ezek a területek Dél-Európában vannak, így Franciaország észak-keleti, Olaszország északi részén. Európában Olaszországot és ezen belül elsősorban a Pó folyó völgyét tekintik a leginkább fertőzöttnek. Európán kívül pedig Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, a Karib-tenger vidékén, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában fordul elő. Az utóbbi években ez a parazita már olyan területeken is megjelent, ahol korábban nem fordult elő. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos országok közül egyes felmérések szerint Szlovéniában és Bulgáriában a kutyákban 2-17%-os a fertőzöttség, míg Romániában ez az arány 65%-os. A napjainkban sokat emlegetett globális felmelegedés, amely a betegséget terjesztő szúnyogoknak kedvez, világszerte hozzájárulhat a betegség utóbbi években megfigyelt terjedéséhez. Ehhez járul a kutyákkal való különféle országokba való utazgatás, a turizmus ugrásszerű növekedése. Mint említettem a szúnyogok köztigazdaként szerepelnek, tehát ők terjesztik a betegséget oly módon, hogy felveszik a kórokozókat a fertőzött kutyán történő vérszíváskor, és szervezetükben 7-10 nap múlva alakul ki a fertőző lárva. Ezeket a lárvákat a szúnyog az újabb vérszíváskor juttatja a következő végleges gazda kutyába, melyben 8-9 hónap múlva fejlődnek ki a férgek. Ezek a 12-30 cm-es férgek (melyek akár 7 évig is élhetnek) a következő tüneteket okozhatják: hirtelen kialakuló gyengeség, étvágytalanság, nehezített légzés, szapora szívverés. Ez a heveny kórformára jellemző, mely 2-3 nap alatt elhullásra vezethet. A gyakoribb idült kórforma esetén nyugtalanság, fáradékonyság, gyakori száraz köhögés, orrvérzés, nehezített légzés, vérszegénység, fokozatos lesoványodás a jellemző.
A szívférgesség jelentősége kutyában lényeges nagyobb, mint macskában. Macskában a szívférgesség ritkább, a tünetek is enyhébbek, igaz viszont, hogy olykor súlyos idegrendszeri szövődmények állhatnak elő. Gyógykezelési lehetőségek: ha már a férgek a szívben vannak, a kilátások nagyon rosszak. E betegségnél inkább a megelőzésen van a hangsúly, mely célból hatékony készítmények vannak forgalomban. Fertőzött területre való utazás esetén 30 nappal megelőzően és 30 nappal a megérkezést követően is alkalmazni kell, nem elég csak az utazás idejére. A kezelést célszerű kombinálni a kutyák szúnyog elleni védelmével, melyre szintén rendelkezésre állnak megfelelő szerek. E betegség jelentőségét aláhúzza az, hogy közegészségügyi vonatkozása is van, vagyis hogy mi, emberek is fertőződhetünk.
A szívférgességet okozó féregfajnak van egy másik változata, mely az ún. bőr- dirofilariosist okozza. Ez az élősködő (Dirofilaria immitis) kutyák (ritkán macskák) bőr alatti kötőszövetében élősködik. Hasonlóan a szívférgességhez, itt is a szúnyogok viszik át a fertőzést vérszíváskor, de lehet vemheseknél méhen belüli, méhlepényen keresztül történő fertőződés is. Kártétel: a férgek a bőrben nem fájdalmas granulomákat, kis daganatnak tűnő csomócskákat képeznek, jellemző az adott helyen a bőr elszíneződése és viszketése. Súlyosabb esetben szapora légzés, elülső végtag ödéma (vizenyő), gyengeség tapasztalható. Elterjedése: Európa déli területein (Olaszország Alpoktól délre eső részei, Franciaország, Görögország) és a volt Szovjetunió területén gyakori, valamint Afrikában, Dél-Ázsiában fordul elő. Magyarországon szórványosan, de növekvő esetszámban találkozhatunk a betegséggel. Hazai, ismertté vált humán esetek száma is növekszik, tehát a zoonosis (emberi fertőződés) veszélye miatt ezen élősködő jelentősége is fokozódik. Emberben főleg a felső testrész lehet érintett, ezen belül a fej, beleértve a szemhéjat, kötőhártyát, arcbőrt. Utazás előtt ezért érdemes felkeresni az állatorvost, a megelőzéshez szükséges készítményeket természetesen nálunk is megtalálja a rendelőben, szeretettel várjuk kedvencével együtt! Az állatról emberre terjedő gombás fertőzések gyakorisága az elmúlt években drámaian megemelkedett. Az állatok gombás bőrbetegségeinek jelentősége elsősorban közegészségügyi veszélyességük miatt nagy. Mivel ez a fertőzés elsősorban az állatokkal gyakrabban közeli kapcsolatba kerülő gyermekeket és a fiatal felnőtteket (betegek 70%-a) veszélyezteti, ezért ezt a problémát igen komolyan kell vennünk. A legjelentősebb fertőzési forrás a macska, a bizonyított esetek 70%-ában tőlük ered a fertőzés. Állatról emberre közvetlen kontaktussal, az állatok simogatásával, cirógatásával terjed a fertőzés. A kórokozó átvitelében fontos szerepet játszanak a tüneteket nem mutató, egészségesnek látszó macskák. Előfordulhat, hogy az állat lappangó bőrgombásodására csak akkor derül fény, amikor a környezetben már emberi megbetegedés is történt.
Néhány szó a gombákról: a gombáknak több, mint százezer faja van. A természetben igen elterjedtek, megtalálhatóak a talajban, a levegőben, természetes vizekben, az ember és az állatok bőrén, nyálkahártyáin és bélsarában. Túlnyomó többségük nem okoz megbetegedést, általában elhalt növényi és állati anyagokon élnek. Vannak azonban különböző emberi és állati megbetegedéseket okozó gombák is. Közéjük tartoznak az ún. dermatophytonok, amelyek az elszarusodott szövetek (bőr, haj, szőrzet, köröm, karom) kóros elváltozásait okozzák. Ezek az elváltozások emberek esetében az arcra, nyakra, a kezekre, a törzsre, a lábakra és az öt évesnél fiatalabbak esetén a fej bőrére terjednek ki. Állatok esetében pedig leggyakrabban a háton, a nyak körül és a hason figyelhetők meg. Tünetek: a bőr a gombákkal fertőzött területen kissé megduzzad, hámlik, viszket, a szőrszálak letöredeznek és kihullnak. A megbetegedett bőrfelület eleinte szabályos kör alakú, szélén kipirult gyűrűvel. A vakarózással a már beteg bőrterület egyéb kórokozókkal felülfertőződhet, melyek a gennyes bőrgyulladásig súlyosbíthatják az elváltozásokat. Vannak belsőleg, illetve külsőleg használható gombaellenes gyógyszerek, melyek csak megfelelő ideig (három-négy héttől több hónapig tartó kúra) alkalmazva vezethetnek teljes gyógyuláshoz. A gyógykezelés sok türelmet igénylő, hosszantartó folyamat, a betegség azonban megelőzhető. Ha nagyobb figyelmet fordítunk az ember közvetlen környezetében élő állatok –főleg macskák- megbetegedésének megelőzésére, az emberi fertőzések is jelentős mértékben elkerülhetők. Néhány éve hazánkban is az állatorvosok rendelkezésére áll egy Biocan-M nevű vakcina, amely a kutyák és a macskák gombafertőzésének megelőzésére szolgál, de a már megbetegedett állat gyógykezelésekor is igénybe vehető. Az állatok két-háromhetes időközzel elvégzett kétszeri oltása egy éves védelmet nyújt a kórokozó ellen. A tünetmentes, de a fertőzést hordozó egyedek is megszabadulhatnak ilyen módon a kórokozótól.
Macska A nőstény macskákat 6-7 hónapos korban a legjobb ivartalanítani. Ekkorra vagy ezen időszak körül várható az első ivarzás, így az esetleges nem kívánt vemhesség is megelőzhető. Ennyi idősen a macska már fogamzóképes, akár már 8 hónapos korában újszülött kiscicákkal lepheti meg gazdáját. A nem ivartalanított nőstény macskák –hacsak nincsenek állandóan lakásban tartva- az utódnemzés, kihordás és nevelés állandó körforgásának valamelyik szakaszában vannak. Ennek következménye a sok kóbor macska, ezért nagyon fontos a felelősségteljes gondolkodás ha valaki befogad egy nőstény macskát, hisz az élete során akár sok száz utódnak adhat életet. Fogamzásgátlásra lehetőség van tablettás formában is, ez elsősorban akkor ajánlott, ha átmenetileg szeretnénk a fogamzóképességet felfüggeszteni. Ha nem szeretnénk utódokat, érdemes megfontolni az ivartalanítást. Ugyanez igaz a kandúrokra is, náluk az ivartalanítás 6-9 hónapos korban ajánlott. A nem ivartalanított kandúrok hajlamosak csavargásra, verekedésre (mely során nem csak komoly sérüléseket szerezhetnek, de gyógyíthatatlan fertőző betegségeket is elkaphatnak, például leukózis vagy macska AIDS), területük határait erős, kellemetlen szagú vizelettel jelölik meg, akár a lakásban is, és erős nemi szagot árasztanak magukból. A kandúrok nagyon termékenyek, ennek eredménye rengeteg utód, amelyek nagy része vagy az utcán végzi, vagy más szerencsétlen módon ér véget az életük. Ennek megelőzése a macskatulajdonosok felelőssége. Kutya A nőstény kutyák ivartalanításának optimális időpontja az első tüzelés körül van. Az első tüzelés annak a jele, hogy a kutya külső és belső nemi szervei kifejlődtek. A túl korai ivartalanításnak lehetnek következményei, például vizelet-visszatartási problémák, ennek főként nagyobb testű kutyáknál van meg a veszélye. Ezért a legújabb szakmai álláspont szerint a kis testű kutyáknál elvégezhető akár ivarérés előtt a műtét, nagy testűeknél érdemes megvárni az első tüzelést. A műtétre nem kifejezetten alkalmas a tüzelés időszaka, ilyenkor a petefészek és a méh sérülékenyebb, jelentősebb a vérzés, nagyobb az esély a komplikációk kialakulására. Kivételt képez a nem kívánt vemhesség megszakítása, ilyenkor a tüzelés befejeződése után ajánlott elvégezni a műtétet. A műtéti úton történő ivartalanításra alkalmasabb a fiatal kor, ekkor a legkisebb az altatási kockázat, de elvégezhető idősebb korban is (ld. altatás). A nőstény kutya ivarzási ciklusa hormonkészítményekkel is szabályozható. Ennek akkor van értelme, ha a tüzelés időpontját valamilyen ok miatt el akarjuk tolni (pl. utazás), vagy ha a gazda nem döntötte el, hogy szeretné tenyészteni a kutyáját vagy nem. Nem ajánlott viszont a hosszú távú hormonkezelés, mert méhgyulladásra, illetve emlődaganatra hajlamosít, aminek eredményképpen úgyis meg kell műteni az állatot. Fontos, hogy az első tüzelést nem ajánlott hormonokkal befolyásolni. Lehetőség van az „esemény utáni” fogamzásgátlásra is. Amennyiben a kutya tüzel és párzik, de a tulajdonos nem szeretné hogy megszülessenek a kiskutyák, a párzás utáni harmadik és ötödik napon kell hormoninjekciót adni. De ez sajnos nem 100 %-os megoldás, előfordul hogy egy-két kiskutya születik (tehát kisebb lesz a alom), az esetek 10-20 %-ában viszont méhgyulladás jön létre, amely gyakran nem reagál az antibiotikumos kezelésre, és az állat méhét el kell távolítani. Ilyenkor a műtét is veszélyesebb, mert már beteg a kutya, az altatásnak is nagyobb kockázata van. Ezek alapján, azokat a szukákat, amelyeket nem kívánnak tenyészteni, mindenképp javasolt ivartalanítani. Így nem csak elkerülhető a nem kívánt szaporulat, a tüzeléssel járó nehézségek, az esetleges álvemhesség kialakulása, de kutatások szerint a fiatal korban ivartalanított szuka kutyák hosszabb ideig élnek, nem alakul ki az amúgy gyakori méhgyulladás, és az emlődaganatok előfordulásának gyakorisága is lényegesen kisebb. Irodalmi adatok szerint az első tüzelés előtt ivartalanított állatoknál mindössze 0,5 %, az első és második tüzelés között ivartalanított állatoknál is csak 8 % körül van az esély hogy később emlődaganat alakul ki. A második tüzelés után elvégzett ivartalanítás esetén már 26 %-ban alakul ki az emlő daganatos elváltozása, míg 2,5 éves kor után már nincs hatással az ivartalanítás erre a folyamatra. Kan kutyákat 6-7 hónapos korukban, vagy az után érdemes ivartalanítani. A nemzőképes kan kutyák kóborlásait jellegzetes szagú vizeletnyomok, harci sebek jelzik, eredményük pedig nem kívánt kölykök tucatjai. A műtét hatására általában csökken a harciasság, a saját területet védő és megjelölő magatartás. Ha a műtéttel ez a célunk, akkor érdemes minél fiatalabb korban elvégeztetni, mielőtt ezek a kellemetlen magatartásformák rossz szokássá válnak. Ivartalanítás után már nem lesz gond az őszi és tavaszi tüzelési időszak, kutyánk nem fog elkóborolni, hogy aztán lesoványodva és esetleg sebekkel borítva térjen haza napokkal később, agresszivitása is jelentősen csökkeni fog, kellemesebb társ válhat belőle, de ehhez időben (minél hamarabb) kell elvégezni a műtétet!
A 10 legrosszabb kifogás kedvencünk ivartalanítására 1. Túl drága. Mihez képest? Az évi két vagy több alom etetéséhez és felneveléséhez? Ahhoz az elpazarolt időhöz, amit azzal töltünk, hogy gazdát keresünk a kicsinyeknek? Az új gazdák keresését célzó hirdetések árához? Minden relatív. Állataink ivartalanítása nagyjából 10-20 jobb minőségű konzerv árába kerül. Látszólag ennyit spórolunk meg, ha nem ivartalanítjuk a macskát, kutyát. Az ivartalanítás viszont egyszeri költség, egy életre megszabadulunk általa a kölykök etetésének, felnevelésének és elhelyezésének nyűgétől és költségeitől, amelyek ennek többszörösét teszik ki. 2. Azt szeretném, ha a gyerekek tanúi lehetnének a születés csodájának. Ó jaj. S mi a helyzet a macskák és kutyák ezreivel, amelyeket a születés csodájának megszemlélése után kidobnak az utcára, vagy azokkal, amelyek rövid, sanyarú életük végén állatmenhelyen végzik, s ott a túlzsúfoltság miatt elaltatják őket? Szeretné, ha ezt is látnák gyermekei? A születés csodájáról pedig csak annyit, hogy a macska inkább rejtett zugot keres, s ott hozza világra kölykeit. 3. Mindig sikerül számukra jó helyet találnunk. Jó önnek, mert sok barátja és ismerőse van, akiknél évente legalább egy tucat kölyköt is könnyen el tud helyezni. Viszont a piacon, az utcán, állatvásáron papírdobozból „kimért” kismacskák és kiskutyák nem biztos, hogy valóban „jó helyre” kerülnek. Ezen felül mi a biztosíték arra, hogy 6 hónap múltán az elajándékozott kismacska utódait nem kínálják ugyanígy papírdobozból bárkinek? 4. Túl fiatalok az ivartalanításhoz. A macskák 5-6 hónapos kor után ivartalaníthatóak, a kutyák akár 1 éves koruk előtt is. A nőstény macskák 5-6 hónapos korukban is fogamzásképesek lehetnek. Ez kívülről ugyanis nem látszik. Legjobb, ha nem vár, hanem kezébe veszi kedvence családtervezési gondjait. Semmiképpen se várjon az első alom megszületéséig, mert erre semmiféle szüksége nincs az állatnak. 5. Meg fog hízni és ellustul. Az ivartalanított kedvenc csak akkor hízik el, ha ön hagyja. A hízás és ellustulás oka kedvenc állatainknál általában a szükségesnél több kalória-bevitel és a kevés mozgás-hozzánk hasonlóan. A nőstény-keresésben kilométereket loholó kandúr és a kölykeit szoptató nőstény szervezete nyílván több kalóriát fogyaszt, mint azé a macskáé, amely ideje legnagyobb részében a meleg radiátoron heverészik. Fogja vissza az eleség mennyiségét, játsszon időnként a macskájával, kutyájával – akkor nem lesz oka elhízni. 6. Van helyünk, és nagyon szeretjük az állatokat.
Ha van helye továbbiak tartására,
fogadjon örökbe gazdátlan állatot, ne saját maga állítsa elő őket. S
ne feledje az utódok is hamarosan szaporodni fognak. 7. Az állatnak szüksége van egy alomra, hogy lenyugodjon. Semmiféle orvosi bizonyíték nem szól amellett, hogy a kölykezés, akár egyszeri akár többszöri, hasznos az állatnak. A nemi hormonok csupán a fajfenntartásra ösztönzik az állatot, a fajtára jellemző magatartásformák az ivartalanítás hatására nem változnak meg. A macska macska marad. Csak legfeljebb „lenyugszik” az ivartalanítástól. Kan kutyáknál sem kell félni, a területvédő ösztön nem tűnik el, csak könnyebben kezelhető lesz az állat. 8. Meg akartam csináltatni a műtétet, de… Ne várjon, MOST végeztesse el! Az ivartalanított kutya, macska boldog és kiegyensúlyozott állat. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy hosszabb életre számíthat, mint a műtéten át nem esett fajtársai. Ha tudná, megköszönné Önnek, hogy jót tett vele. 9. Mennyire viseli meg a műtét? Minden altatással járó beavatkozás hordoz bizonyos kockázatot, azonban a mai modern altatószerek és altatási módszerek a kockázatot minimálisra csökkentik. Az operáció után néhány nappal kedvencünk újra visszanyeri a régi kedvét. 10. Mire számíthatunk a műtét után? A műtét során az állatorvos eltávolítja a petefészkeket, kutyáknál a méhet is, ezért kedvencünk nem fog soha többé ivarzani, ezáltal mentesülünk az ivarzással járó kellemetlenségektől. Az a klinikai tapasztalat, hogy az ivartalanított állatokban az emlődaganatok előfordulása is ritkább. A petefészek termeli a női nemi hormonokat, melyek egyike az ösztrogén. Ösztrogén hiányában kicsit megnő az étvágy, ezért ne etessük mértéktelenül kedvencünket, ha odafigyelünk nem fog elhízni! Összefoglalásul azt tanácsolom, amennyiben nem szándékozunk tenyészteni kedvenceinket, célszerűbb ivartalanítani, mert sok nem kívánt kellemetlenségtől kímélhetjük így meg magunkat. Forrás: FAMKAT
Sajnos kedvenceink életében többször előfordulhat, hogy műtétre van szükség. Ez lehet egy tervezett ivartalanítás, fogkőeltávolítás, de akár életmentő beavatkozás is, például császármetszés vagy gyomorcsavarodás esetén. A műtéteket általában általános érzéstelenítésben végezzük, de lehetnek olyan kisebb, nem annyira fájdalmas beavatkozások, ahol a bódítás is elég (pl. fogkőeltávolítás). Minden altatásnak van kockázata, amit több dolog is befolyásol. Nem mindegy hogy mennyi idős az állat, minél öregebb, annál nagyobb a kockázat is. Ha esetleg van egy fennálló betegség, például cukorbetegség vagy szívbetegség, ez is növeli a komplikációk lehetőségét. Ennek ellenére nagyon ritkán fordul elő, hogy nem ébred fel az altatásból az állat, mert nagyon korszerű készítmények állnak rendelkezésünkre. Az anesztézia előtt első lépésként alapos fizikális vizsgálatot végzünk, hogy meggyőződjünk arról, hogy kedvence alkalmas-e az altatásra. Ha találunk valami problémát, vagy esetleg az állat életkora indokolja, laborvizsgálatok és/vagy kiegészítő vizsgálatok végzését javasoljuk. Végül, kedvence egészségi állapotának ismeretében kiválasztjuk a számára legjobb altatási módszert. Így az altatás kockázata minimálisra csökkenthető. Fontos tudnivalók műtét előtt: A tervezett beavatkozás előtt javasolt kedvencünket 12 órát koplaltatni, a komplikációk elkerülése érdekében. A folyadékot nem szükséges megvonni. Kijáró macskák esetében hasznos lehet a műtét előtti napon bezárni valahova az állatot, így nem fordulhat elő hogy mikor már indulnánk nem találjuk a macskát. Kedvence korábbi betegségeiről, műtéteiről, esetleges gyógyszerérzékenységéről feltétlen tájékoztassa az állatorvost! Fontos tudnivalók műtét után: A műtét utáni ébredés elhúzódó folyamat, ezen idő alatt tartsa kedvencét lehetőleg zárt helyen, szobahőmérsékleten. Míg teljesen magához nem tér, ne itassa és ne etesse mert félrenyelhet. Az ébredés során előfordulhat átmeneti nyugtalanság, izomrángás, nyálzás, nyüszítés, remegés. Az ébredési idő nagyon változó, függ a fajtától, életkortól, általános állapottól, stb. A műtét utáni napokban jelentkezhet bágyadtság, étvágytalanság. Ha váratlan tünetet észlel - jelentős vérzés, helyi duzzanat, rosszullét, láz, stb.- keresse fel az állatorvost. Varratszedésig fontos védeni a sebet, ezt legegyszerűbben műanyag gallérral tehetjük meg. Az állatok általában nehezen tűrik, de 1-2 nap alatt megszokják. Jobb egy kis kényelmetlenség, mint egy új műtét azért, mert esetleg kedvencünk szétnyalta a műtéti sebet. Hasüregi műtétek esetén javasolt pár napig a diétás etetés, ami lehetőleg konzerv, vagy más pépes eledel legyen (pl. Royal Canon Convalescence Support), a csontot lehetőleg kerüljük! A műtét utáni fájdalomcsillapítást, az otthoni ápolást az állatorvos utasításai alapján végezze! 2004. október 1-jétől a kutyák, a macskák és a vadászgörények csak Európai Uniós állatútlevél birtokában szállíthatók az EU tagállamaiba. Az állatútlevelek kiadását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) 147/2004 (X. 1.) rendelete értelmében a Magyar Állatorvosi Kamara végzi. Állatútlevél kiállítására, illetve az abba történő bejegyzésre minden olyan állatorvos jogosult, aki rendelkezik a kutyák veszettség elleni védőoltására feljogosító engedéllyel.
Az útlevél mellett szükséges az állatok tartós, egyedi megjelölése is, mely mikrochip-pel illetve tetoválással történhet. A chip egy elektronikus azonosító rendszer, mely az állat bőre alá juttatva az állat egyedi azonosítására alkalmas egész élete során, egy leolvasóval az azonosítás gyorsan és egyszerűen elvégezhető. A behelyezés tulajdonképpen fájdalommentes, kicsit vastagabb tűvel történik mint amit oltásnál használunk. A chip-et a nyak bal oldalára kell beültetni, hogy a későbbiekben bárki számára megtalálható legyen. Viszont a chip beültetése önmagában nem elegendő, az állat és a tulajdonos adatait a www.petvetdata.hu internetes adatbázisban kell az állatorvosnak rögzítenie tíz napon belül a tulajdonos kérésére . Ezen az oldalon bárki ellenőrizheti, hogy kedvence szerepel-e az adatbázisban (a chip vagy az útlevél számának megadásával), de adatokat felvinni vagy azokat módosítani csak állatorvos jogosult. Ezért ha mikrochippel rendelkező állatát nem találja az adatbázisban, keresse fel állatorvosát, aki elvégzi a regisztrációt.
Útlevéllel rendelkező állatoknál a védőoltásokat, egyéb kezeléseket, az állat egészségére vonatkozó lényeges információkat az oltási könyv helyett az útlevélben kell vezetni. Ha Angliába, Írországba, vagy Svédországba utazunk kedvencünkkel, nem csak az érvényes veszettség elleni oltást, hanem kullancs és galandféreg elleni kezelést is igazolni kell, illetve vérvizsgálatot is kell végezni (utazás előtt, Svédország esetében a veszettség oltás után 120 nappal kell vért venni). A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) döntése értelmében a fajtatiszta kölyökkutyákat 2005. január 1-jétől mikrochip-pel kell jelölni. A jelölést kizárólag állatorvos végezheti és igazolhatja. Chip hiányában a MEOE nem ad ki származási lapot (törzskönyvet) a kiskutyákról a tenyésztőnek. |
webdesigner: csorgi@altavizsla.hu
